Ha veszélyhelyzeti riasztásról esik szó, sokaknak még ma is a légoltalmi szirénák jutnak eszébe. Mások szerint a mobiltelefonok korában erre már nincs szükség, hiszen egyetlen üzenettel pillanatok alatt értesíthetők az érintettek.
A valóság azonban ennél összetettebb.
A fejlett országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági riasztás nem egyetlen technológiára épül. A cél nem az, hogy szirénát működtessünk vagy értesítést küldjünk, hanem az, hogy a megfelelő információ a megfelelő emberekhez a megfelelő időben eljusson. Ezért a korszerű rendszerek jellemzően több, egymást kiegészítő kommunikációs csatornát alkalmaznak.
A lakossági riasztás célja
Veszélyhelyzet esetén három alapvető feladatot kell megoldani:
- fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy rendkívüli esemény történt,
- tájékoztatni kell őket a veszély jellegéről,
- közölni kell velük a szükséges teendőket.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy erre elegendő egyetlen kommunikációs eszköz. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy különböző helyzetekben különböző kommunikációs csatornák működnek a leghatékonyabban.
Valaki éppen autót vezet, más egy zajos ipari területen dolgozik, megint más otthon tartózkodik vagy alszik. Egyetlen rendszer sem képes minden körülmények között mindenkit elérni.
A többcsatornás riasztás nem új ötlet
A hazai szakirodalom szerint a modern lakossági riasztásnak és tájékoztatásnak többszintűnek kell lennie. Ennek részei lehetnek a médiaszolgáltatók, a lakossági riasztórendszerek, a helyi hangosbemondók és egyéb helyben rendelkezésre álló kommunikációs eszközök.
Polgári Védelmi Szemle tanulmánygyűjtemény ↗
Ez a megközelítés nem magyar sajátosság. Számos országban hasonló elvek alapján épülnek fel a lakossági riasztási rendszerek.
Mit tanulhatunk Hollandiától?
Hollandiát gyakran említik a mobiltelefonos lakossági riasztás egyik mintapéldájaként. Az országban működő NL-Alert rendszer ↗ Cell Broadcast technológiát használ, amely lehetővé teszi, hogy egy adott földrajzi területen tartózkodó mobiltelefonok azonnal figyelmeztetést kapjanak.
Az NL-Alert egyik legnagyobb előnye, hogy részletes információkat képes továbbítani. A felhasználók nemcsak arról értesülnek, hogy veszélyhelyzet alakult ki, hanem arról is, hogy pontosan milyen intézkedéseket kell tenniük.
Érdekes módon azonban Hollandia nem kizárólag erre a technológiára támaszkodik. A mobiltelefonos riasztások mellett ma is működnek kültéri szirénák, amelyek a többrétegű lakossági riasztás részét képezik.
A holland tapasztalatok magyar szempontból is érdekesek. Varró Tímea „A katasztrófavédelmi lakossági riasztás és tájékoztatás fejlesztésének lehetőségei a holland NL-Alert rendszer tapasztalatai alapján” című tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a mobiltelefonos riasztás és a hagyományos lakossági tájékoztatási eszközök nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő elemei lehetnek egy korszerű riasztási rendszernek.
Varró Tímea tanulmánya ↗
Japán: amikor minden másodperc számít
Japán a világ egyik legsűrűbben lakott és természeti katasztrófák által leginkább veszélyeztetett országa. Földrengések, cunamik, tájfunok és vulkáni események esetén gyakran csak percek vagy akár másodpercek állnak rendelkezésre.
Ennek megfelelően a japán riasztási rendszer egyszerre használ:
- kültéri hangosító rendszereket,
- szirénákat,
- mobiltelefonos értesítéseket,
- rádiót,
- televíziót,
- elektronikus információs kijelzőket.
A cél egyszerű: ha valaki az egyik csatornán nem érhető el, a másikon még mindig megkaphatja a figyelmeztetést.
A magyarországi gyakorlat
Magyarországon szintén több különböző kommunikációs csatorna áll rendelkezésre.
A veszélyes üzemek környezetében működő Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi ↗) lehetővé teszi a lakosság riasztását és tájékoztatását. A rendszer sajátossága, hogy célzott riasztást tesz lehetővé, vagyis szükség esetén csak a veszélyeztetett területen tartózkodók figyelmeztetése történik meg.
A lakossági tájékoztatás másik eszköze a VÉSZ alkalmazás ↗, amely részletes és célzott információkat képes továbbítani az érintett felhasználóknak.
Ezek mellett veszélyhelyzet esetén a rádió, a televízió, az internetes hírportálok és a közösségi média is fontos szerepet játszhat a tájékoztatásban.
Figyelemfelhívás és tájékoztatás
A különböző riasztási rendszerek nem feltétlenül ugyanazt a feladatot látják el.
Egy kültéri sziréna vagy hangosító rendszer elsődleges feladata a figyelem felkeltése. A környezetében tartózkodó emberek azonnal érzékelik, hogy rendkívüli esemény történt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a modern elektronikus szirénák nemcsak hangjelzések leadására alkalmasak. Élőszóban vagy előre rögzített üzenetekkel is képesek tájékoztatni a lakosságot, így nem csupán a figyelem felkeltésére használhatók.
A mobiltelefonos értesítések ugyanakkor olyan kiegészítő információkat is közölhetnek – például térképeket, többnyelvű utasításokat vagy folyamatosan frissülő információkat, amelyek hangosbemondással nehezebben adhatók át.
A két technológia ezért sok esetben nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.
Egy veszélyesanyag-kibocsátás esetén például a kültéri hangosítás gyorsan felhívhatja a figyelmet a veszélyre, míg a mobiltelefonos alkalmazás részletesen tájékoztathatja a lakosságot arról, hogy elzárkózásra, kitelepítésre vagy egyéb intézkedésre van-e szükség.
Milyen helyzetekben marad fontos szerepe az elektronikus szirénáknak?
mobiltelefonos értesítések terjedése ellenére számos olyan helyzet létezik, ahol a kültéri hangosítás továbbra is nehezen helyettesíthető.
Ilyenek lehetnek például:
- ipari üzemek kültéri munkaterületei,
- zajos munkakörnyezetek,
- fesztiválok és szabadtéri rendezvények,
- strandok,
- sportesemények,
- villámárvizek vagy ipari balesetek során szükséges azonnali figyelemfelhívás,
- olyan helyzetek, amikor az érintetteknél nincs vagy nincs kéznél mobiltelefon.
Ezekben az esetekben a nagy területet lefedő hangos figyelmeztetés továbbra is fontos szerepet tölthet be a lakossági tájékoztatásban.
Minél fontosabb egy üzenet, annál több csatornán érdemes továbbítani
A veszélyhelyzeti kommunikáció célja nem egyetlen technológia kiválasztása, hanem annak biztosítása, hogy a figyelmeztetés minden érintetthez eljusson.
A nemzetközi tapasztalatok alapján minél fontosabb egy üzenet, annál több kommunikációs csatornán érdemes eljuttatni azt az érintettekhez.
Ez az oka annak, hogy a fejlett országok nem egyetlen megoldásban gondolkodnak. A szirénák, a mobiltelefonos értesítések, a rádió, a televízió és az internetes kommunikáció együttesen alkotják azt a rendszert, amely veszélyhelyzet esetén a lehető legtöbb emberhez képes eljuttatni az információt.
Összegzés
A nemzetközi és a hazai gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy a lakossági riasztás egyre inkább több egymást kiegészítő kommunikációs csatornára épül.
A szirénák, a kültéri hangosító rendszerek, a mobiltelefonos értesítések, a média és a digitális kommunikációs eszközök nem egymás helyettesítői, hanem ugyanannak a célnak különböző eszközei.
Veszélyhelyzetben ugyanis nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen technológiát használunk, hanem az, hogy az információ időben eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá.